Ön itt van: Címlap TEVÉKENYSÉGI KÖR Fázisjavítás elmélete
Hungarian (formal)

FÁZISJAVÍTÁS

TERVEZÉS

TELEPÍTÉS

SZERVIZ

Fázisjavítás - az Ön igényei szerint

A legkorszerűbb igényeknek is megfelelő automatikus fázisjavító berendezések tervezése, gyártása, kivitelezése és szervizelése, fázisjavító komponensek forgalmazása.

Tervezés

Szolgáltatások, mérések, készülékek tervezése villamos hálózatok javítása céljából, középfeszültségű fázisjavító kondenzátorok és komplett berendezések tervezése

Telepítés

Egyedi készülékek, valamint teljes körű energia-menedzsment rendszerek legyártása, kiépítése

Szerviz

villamosenergia elosztásban fontos készülékek, alkatrészek, komplett egységek szervizelése, hálózatok terhelés alatti mérése

Print E-mail

A JELEN

 

Az ipar és a technika rohamos fejl??dése, a gyártási folyamatokban alkalmazott automatizálási rendszerek és a mindennapi életben is egyre nagyobb számban használt villamos berendezések magukkal vonzzák a villamos energia utáni egyre nagyobb igényt. Az egyre emelked?? energia felhasználás miatt, mint a szolgáltató, mint a fogyasztó számára létkérdés az energia gazdaságos el??állítása, szállítása, felhasználása. A szolgáltatót el??írások kötelezik a megfelel?? nagyságú és min??ség?? energia rendelkezésre bocsátására, a fogyasztónak pedig érdeke ennek az energiának a leghatékonyabb felhasználása. Az egyes fogyasztók szokásai, a hálózathoz kapcsolt villamos fogyasztóiknak a tulajdonságai szerteágazóak, emiatt a villamos hálózatra gyakorolt hatásuk is sokrét??. Vannak fogyasztók, amelyek a vételezett villamos energiát nem tudják maradéktalanul felhasználni vagy átalakítani, m??ködésük közben nem hasznosítható, úgy nevezett medd?? energiát hoznak létre.

 

 

MIÉRT VAN EZ?

 

Minden elektromágneses elven m??köd?? készülék a m??ködéséhez - elektromágneses mezejének fenntartásához - medd?? teljesítményt is vesz fel a hálózatból. Ahogy a neve is utal rá (Medd??teljesítmény), ez a teljesítmény nem alakul át mozgási vagy hasznos h??- illetve fényenergiává. A medd?? áram ugyan úgy terheli az er??m?? generátorát, a generátortól a csatlakozási pontig terjed?? szolgáltatói hálózatot illetve a fogyasztói hálózatot is. A medd?? energia szállításának több nemkívánatos következménye is van: feszültségesés, kábelek melegedése, veszteségek növekedése. A medd?? energia "káros" hatásai els??sorban az elosztó hálózatot, vagyis az áramszolgáltatót terhelik, viszont a végfelhasználók villamos fogyasztói okozzák ennek kialakulását. A medd?? energiát csökkenteni kell, ezért szükségessé vált a fogyasztók gazdasági érdekeltségét is bevezetni, ami azt jelenti, hogy a villamos szolgáltató a keletkez?? medd?? energiát a fogyasztókra terheli. A fogyasztókat a medd?? energia díjának minimálisra csökkentése ösztönzi arra, hogy olyan berendezést telepítsen a hálózatára, amely a saját medd?? energia igényét minimalizálja, szükség esetén kompenzálja.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a medd?? energia kialakulásának okait, fizikai magyarázatokkal megmutatjuk a csökkentésük lehet??ségeit, megoldásokat, berendezéseket kínálunk a medd?? energiák kompenzálására.

 

 

A TELJESÍTMÉNYEK FOGALMA VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HÁLÓZATOKBAN

 

Feszültség:

A feszültség megmutatja, hogy az elektromos mez?? az egységnyi pozitív töltésen mennyi munkát végez miközben egyik pontból a másikba mozgatja., []

 

A villamos energia hálózat feszültségének id??beli alakulása szinuszosan váltakozó, szemléltetésére az u(t)=Û??sin?? ωt függvény alkalmazható.

 

Elektromos áramer??sség:

Az elektromos áramer??sség, (irányított felületre vonatkozó mennyiség), értéke megmutatja a teljes felületen id??egység alatt átáramlott töltést. , [A]

A villamos energia hálózat áramának id??beli alakulása szinuszosan váltakozó, az szemléltetésére az i(t)=Î??sin?? ωt függvény alkalmazható.

 

Látszólagos teljesítmény:

A feszültség és a vele tetsz??leges fázisszöget bezáró áram effektív értékének a szorzatát látszólagos teljesítménynek nevezzük. SI rendszerben a teljesítmény mértékegysége voltamper [VA].

[VA]

Hatásos teljesítmény:

az (U) feszültséghez viszonyítva az (I) áram (j) fázisszöggel késik, vagyis a hatásos (vagy wattos) teljesítményt a feszültség és a vele azonos fázisban lév?? áramösszetev?? hozza létre. SI rendszerben a teljesítmény mértékegysége watt [W].

[W]

 

Medd?? teljesítmény:

Egy ideális tekercs (wattos veszteség nélküli) egy teljes periódus els?? 90°-a alatt teljesítményt vesz fel (+), hogy az ezt követ?? 90° alatt a hálózatba visszaadja (-). A medd?? energia, ezáltal, a hálózati frekvencia kétszeres ritmusában ingadozik a tekercs (motor) és a transzformátor szekunder oldala között. A tekercs a mágneses tér kialakításához szükséges teljesítményt nem használja fel, csak tárolja. A mágneses tér megsz??nésekor a medd?? teljesítmény (leng?? teljesítmény) visszafolyik a transzformátorhoz.

Ha az áramot eltoljuk 90º -kal , azaz , és így számoljuk ki a periódus alatti átlagos teljesítményt, akkor

. [VAr]

 

Ezt nevezzük medd?? teljesítménynek. SI rendszerben a teljesítmény mértékegysége voltamper reaktív [VAr].

A medd??teljesítmény arányos azzal az energiával, ami a reaktív elemekben ki-be pumpálódik egy periódus alatt.

 

Az egyes teljesítmények meghatározásai alapján a következ?? megállapításokat tehetjük:

- a villamos hálózatból felvett teljesítményt a Látszólagos Teljesítmény(S) határozza meg

- a felvett teljesítményb??l hasznos munkát a Wattos Teljesítmény(P) végez

- a nem hasznosítható felvett teljesítmény nagyságát a Medd??teljesítmény(Q) határozza meg

- az egyes teljesítmények közti összefüggés S²=P²+Q²

 

Egy villamos hálózatot mindig a Látszólagos Teljesítmény nagyságára méretezünk! Célunk a villamos energia leggazdaságosabb felhasználása, ezért a képlet alapján, ha a Medd??teljesítményt nullára csökkentjük, akkor a villamos hálózatból felvett Látszólagos Teljesítmény nagysága megegyezik a hasznos munkát végz?? Wattos Teljesítménnyel. A Medd??teljesítmény csökkentését Teljesítménykompenzálásnak, Medd??kompenzálásnak, vagy Fázisjavításnak nevezzük.

 

 

1. Áramköri elemek viselkedése szinuszos váltakozó áramú körben:

 

1. 1 A váltakozófeszültségre kapcsolt ideális ellenállás

Ha R (ideális) ellenállásra u váltakozófeszültséget kapcsolunk, azon i áram indul meg. Az Ohm-törvény a pillanatértékekre is érvényes, ezért

[A]

azaz, az áram a feszültség ütemében változik, a két mennyiségnek egyszerre van a nullátmenete, a maximális és a minimális értéke: az ellenálláson átfolyó áram és a rajta es?? feszültség között nincs fáziskülönbség. (1.ábra)

 

 

1.2 A váltakozófeszültségre kapcsolt ideális kondenzátor

Ha egy ideális kondenzátort váltakozó áramú generátorra kapcsolunk, a generátor feszültségének állandó változása következtében a kondenzátor mintegy „folyamatosan áttölt??dik”, így rajta folyamatosan váltakozó áram folyik. Matematikai eszközökkel kimutatható, hogy az így kialakuló áram és a kondenzátor kapocsfeszültsége között hasonló jelleg?? a kapcsolat, mint az egyenfeszültségr??l, ellenálláson keresztül töltött kondenzátor esetében: amikor a kondenzátor kapocsfeszültsége 0, akkor folyik a legnagyobb tölt??áram, és amikor kapocsfeszültsége a maximális, a tölt?? áramnak épp akkor van a 0-átmenete (2. ábra).

 

 

 

 

Megállapíthatjuk, hogy (szinuszos áramú áramkörben) a kondenzátoron az átfolyó áram és a kapocsfeszültség között 90° () fáziseltérés mutatkozik, és pedig - ω irányát figyelembe véve - az áram siet a feszültséghez képest.

 

Kimutatható, hogy a kialakuló áram nagysága

 

[A]

 

A kondenzátorra kapcsolt váltakozó feszültség és az ennek hatására kialakuló áram hányadosa Ohm törvénye értelmében egy ellenállás dimenziójú mennyiséget határoz meg, melyet a kondenzátor reaktanciájának vagy medd?? ellenállásának neveznek és XC-vel jelölnek. A képlet átrendezésével:

[Ω]

 

1.3 A váltakozó feszültségre kapcsolt ideális tekercs (induktivitás)

Ha szinuszos váltakozó feszültség?? generátorra L induktivitás kapcsolódik. A generátor feszültségének állandó változása következtében a tekercsen indukálódó feszültség (és így a kialakuló áram is) folyamatosan változik, az áramkörben váltakozó áram folyik. (3.ábra)

 

A tekercsben önindukció útján keletkez?? feszültség mindig megegyezik a generátor feszültségével.

 

[V]

 

Az összefüggés alapján belátható, hogy ez a feszültség akkor a legnagyobb, amikor az áram változási sebessége a legnagyobb: az áram nullátmeneténél. Amikor viszont az áram változási sebessége 0 (a pozitív ill. negatív csúcsértékénél), akkor az indukált feszültség értéke 0.

Tehát a tekercsen kialakuló áram és feszültség között hasonló a kapcsolat, mint az egyenfeszültségre kapcsolt tekercs bekapcsolási folyamatánál: a feszültség maximális értékénél az áram 0, az árammaximum id??pontjában pedig a feszültségé.

Megállapítható, hogy (szinuszos áramú áramkörben) a tekercsen az átfolyó áram és a kapocsfeszültség között 90° () fáziseltérés mutatkozik, és pedig a feszültség siet az áramhoz képest.

 

Kimutatható, hogy a kialakuló áram nagysága

 

[A]

 

A feszültség és az áram hányadosa itt is ellenállás dimenziójú mennyiséget (az áram és a feszültség közötti 90° (Π/2 radián) fáziskülönbség figyelembe vételével reaktanciát) határoz meg, melynek értéke a képlet átrendezésével:

 

[Ω]

 

A fenti alapvet?? áramköri elemek tulajdonságainak rövid ismertetéséb??l az alábbi összefüggéseket láthatjuk. Az induktivitás és a kapacitás azaz a tekercs és a kondenzátor villamos jellemz??i szinuszosan váltakozó feszültség?? körökben egymás hatásaink kioltására alkalmasak. Ipari szinten a villamos fogyasztók jelent??s része induktív jelleg?? tekercseket tartalmazó f??ként villamos hajtásokból, tápegységekb??l és feszültség átalakítókból álló fogyasztói csoportok.

Megállapítható, hogy az induktív jelleg?? villamos fogyasztók káros hatásainak kompenzálására kapacitív jelleg?? fogyasztók áramkörbe való bekapcsolásával lehet védekezni. Ennek jelenleg az egyik legmegfelel??bb ipari szint?? megvalósítása a kondenzátorok beiktatása.

 

 

 

 

A MEDD?TELJESÍTMÉNY KOMPENZÁLÁS MEGVALÓSÍTÁSA

 

induktív medd?? áram megszüntetése egy olyan kompenzáló árammal lehetséges, amelynek pillanat értéke mindig ellentétes, a megszüntetni kívánt árammal. Ilyen áramot kapacitív medd?? árammal tudunk létrehozni. Tehát a Fázisjavítás azt jelenti, hogy a kompenzálni kívánt hálózaton a megszüntetend?? induktív medd?? áram nagyságával megegyez?? kapacitív medd?? áramot folyatunk át. EA legtöbb villamos fogyasztó m??ködése közben úgynevezett induktív medd?? áramot is létrehoz. Ez az áram a rajta megjelen?? feszültséghez képest fáziseltolásban van. Cél ennek a fáziskülönbségnek a megszüntetése. Innen származik a Fázisjavítás elnevezés. Az zt fizikailag a villamos hálózatra kapcsolt kondenzátorokkal valósíthatjuk meg. (ábra)

 

 

Függ??en a hálózathoz kapcsolt fogyasztóktól, fogyasztási csoportoktól és a hálózat felépítését??l, több kompenzálási eljárás ismert.

- fix kompenzálás

- egyedi kompenzálás

- csoportos vagy leágazás kompenzálás

- központi kompenzálás

 

 

 

Fix kompenzálás

A kompenzáló kondenzátor fixen csatlakoztatva van a hálózathoz, közvetlenül a kompenzálni kívánt berendezés betáplálási pontján. Ez az eljárás ott alkalmazható, ahol a fogyasztás, m??ködtetés állandó (pl. transzformátorok, aszinkron motorok)

 

El??nyei:

· A medd??energia kompenzálás közvetlenül ott történik, ahol az igény fellép;

· a medd??energia szállítás rövid úton történik;

· a veszteség és feszültségesés nem jelent??s;

· a kialakítás egyszer??.

 

Hátrányai:

· ha sok villamos fogyasztó kell helyileg kompenzálni, akkor drága, nincs arányban az ár az elérhet?? hatásfokkal

· túlkompenzálás gyakran el??fordulhat;

· rossz kihasználtság (olyan készülék, amely ritkán kerül használatra)

· az elvb??l adódóan nincs szabályzási lehet??ség

 

Egyedi kompenzálás

A kompenzáló berendezés kialakítása teljes mértékben a kompenzálni kívánt berendezés tulajdonságaihoz igazodik (speciális környezet, speciális igénybevétel) . Kialakítása lehet kézi kapcsolású vagy automatikus vezérlés??.

 

El??nyei:

· A medd??energia kompenzálás közvetlenül ott történik, ahol az igény fellép;

· a medd??energia szállítás rövid úton történik;

· a veszteség és feszültségesés nem jelent??s;

· több villamos fogyasztó esetén is hatékony

· automatikus vezérlésnél nincs túlkompenzálás

 

Hátrányai:

· az egyedi kialakításból adódóan magasabb költséggel gyártható a fix kompenzálásnál

· üzemeltetése költséges

· kézi kapcsolásnál nincs szabályzási lehet??ség

 

 

Csoportos vagy leágazás kompenzálás

Gyártórészek, gépcsoportok, tápszakaszok kompenzálását és tehermentesítését végz?? automatikus vezérlés?? berendezések, amelyek a kompenzálni kívánt csoportok vagy leágazások közös f??ágában végzik a feladatukat. Ebb??l adódóan csak az ehhez az ághoz kapcsolódó fogyasztók kompenzálását látja el, a teljes tápláló hálózatét nem. A csoportos kompenzálás is lehet egyedi.

El??nyei:

· alacsony kondenzátorköltség;

· a veszteség és feszültségesés nem jelent??s

· alkalmazásával a jól méretezett leágazások maradéktalanul kiterhelhet??k

Hátrány:

· a teljes tápláló hálózat nincs tehermentesítve;

· túlkompenzálás illetve alulkompenzálás el??fordulhat.

 

Központi kompenzálás

Adott üzem illetve létesítmény teljes medd?? teljesítményét úgy kompenzáljuk ki, hogy a f??gy??jt?? sínre kapcsoljuk a fázisjavító berendezést. A betáplálási pontnál elhelyezett külön áramváltó szolgáltatja a mérési eredményeket. A fázisjavító berendezésben elhelyezett vezérl?? automatika feldolgozza ezeket az eredményeket és automatikusan szabályozza a kondenzátorcsoportok ki illetve bekapcsolását a megfelel?? kompenzálás elérése érdekében.

 

El??nyei:

 

· a kompenzáló áram létrahozása egyetlen ponton történik;

· a medd?? teljesítmény a legjobb hatásfokkal kompenzálható ki;

· az egyszer?? b??víthet??ség;

· az automatikus szabályozás;

· távfelügyeleti (épület-felügyeleti) rendszerekhez illeszthet??

 

 

A FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉS MÉRETEZÉSÉNEK ÉS KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

 

A fázisjavító berendezés által szolgáltatott medd?? teljesítmény értékét a hálózati feszültség és a frekvencia határozza meg. A medd?? teljesítmény nagysága a frekvenciával és a feszültség négyzetével egyenesen arányos.

[VAr], ahol 

A fázisjavító berendezés teljesítményének meghatározása többféle módszerrel történhet:

· a beépítend?? villamos fogyasztók m??szaki dokumentációi alapján becsléssel;

· villamos fogyasztás számlája alapján számítással;

· üzemi körülmények között teljes hálózat analízissel (méréssel).

· Teljesítménytényez?? (tgφ) és a Wattos Teljesítmény ismeretében számítással

Az elektronikus készülékek- els??sorban a félvezet?? alapú teljesítmény elektronikát tartalmazó berendezések- a villamos hálózathoz kapcsolódva felharmonikus áramok megjelenését okozzák. A keletkez?? felharmonikusok vezetett zavar formájában, a hálózathoz kapcsolt többi fogyasztóban m??ködési zavart, meghibásodást okoznak. A Fázisjavító Berendezések kondenzátorai különösen érzékenyek ezekre a zavarokra.

Példák

Ha ismerjük hálózat tulajdonságait (teljesítmények, feszültség-áram THD, feszültség-áram felharmonikusok) könnyen kiválaszthatjuk a megfelel??en illesztett és a hálózattal harmonizáló Fázisjavító Berendezést.

 

Standard berendezések

A standard berendezés csak kondenzátorokat tartalmaz. A berendezés minden gyakorlati frekvencia tartományban kapacitív jelleg??, így a transzformátor induktivitásával együtt egy rezg??kört alkot, a küls?? hálózat fel??l nézve sorosat, a bels?? hálózat felöl nézve pedig párhuzamosat. Ennek eredményeként mind a küls?? hálózatból ered?? feszültség felharmonikusokat, mind a bels?? hálózatból származó áram felharmonikusokat feler??síti. Emiatt csak enyhén szennyezet hálózatokhoz javasolt, ahol a kritikus felharmonikusok (3. 5. 7. 9. 11.) alacsony amplitúdóval vannak jelen. A kondenzátorok névleges feszültség szintje 440V.

Torló fojtós berendezések

A fojtott fázisjavító berendezés felépítése a standard fázisjavító berendezést??l annyiban tér el, hogy minden kondenzátor fokozat egy fojtótekerccsel van sorba kötve. A soros rezg??körök jellegéb??l következ??en a rezonancia frekvencia alatti tartományban a fojtott fázisjavító berendezés kapacitív jelleg??, az a feletti tartományban pedig induktív. A soros induktivitások megvédik a kondenzátorokat a káros felharmonikusoktól, de a hálózat felharmonikus sz??résére nem alkalmasak! A fojtott berendezések méretezésénél a legfontosabb a megfelel?? fojtási tényez?? és a hozzá tartozó rezonancia frekvencia kiválasztása. A rezonancia frekvenciának a kritikus felharmonikusok közül el??forduló legalacsonyabb felharmonikus frekvencia alatt kell lennie. Ha például az 5. a legkisebb felharmonikus, úgy 250 Hz-nél kisebb rezg??köri frekvenciát kell választani.

A gyakorlatban alkalmazott fojtási tényez??k:

· 5,5%-os torló fojtós kivitel?? berendezés (214Hz-re hangolt soros rezg??kör);

· 7%-os torló fojtós kivitel?? berendezés (189Hz-re hangolt soros rezg??kör).

· 8%-os torló fojtós kivitel?? berendezés (177Hz-re hangolt soros rezg??kör);

· 12,5%-os torló fojtós kivitel?? berendezés (141Hz-re hangolt soros rezg??kör).

· 14%-os torló fojtós kivitel?? berendezés (134Hz-re hangolt soros rezg??kör);


 

A fojtási tényez?? (p) a következ??képpen határozható meg:

p (%-ban) = XL / XC, ahol

XL - a fojtótekercs reaktanciája fn hálózati frekvencián (50Hz-en);

XC - a kondenzátor reaktanciája fn hálózati frekvencián (50Hz-en) ;

vagy

p (%-ban) = 100 x (fn / fres)2, ahol

fn - hálózati frekvencia;

fres - a rezg??kör rezonancia frekvenciája

 

 

A fojtási tényez?? által meghatározott rezonancia frekvenciát az áramszolgáltatói hangfrekvenciás körvezérl?? jelnél és a hálózaton jelenlév?? legkisebb felharmonikusnál kisebbre kell kiválasztani. Ily módon egyetlen felharmonikus sem er??sít??dik, valamint a körvezérl?? generátor túlterhelésének a lehet??sége is elkerülhet??.

 

Fojtott fázisjavító berendezést kell alkalmazni, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

· a mért feszültség felharmonikusok a szabványban el??írt értékeket meghaladják;

· a kikompenzáláshoz szükséges medd??teljesítmény a transzformátor névleges tetjesítményének 40%-ánál nagyobb. Ebben az esetben ugyanis a transzformátor induktivitása és a kondenzátor kapacitása által képzett rezg??kör rezonancia pontja a 7-8. felharmonikus környékére esik, és így az 5., 7. és a 11. felharmonikusok (a gyakorlatban ezek a felharmonikusok vannak jelen leginkább a hálózaton) nagymértékben feler??s??dnek;

· a felharmonikusok által képzett kondenzátor túláramok a névleges kondenzátor áram 10% - át meghaladják.

A felharmonikus összetev??k arányának a pontos meghatározása csak hálózat analízissel lehetséges. Ha már elvégeztünk egy hálózat analízist, akkor a fojtási tényez?? végleges megállapítása el??tt még a következ?? kérdésekre kell választ adnunk:

  • Van-e körvezérl?? jel az áramszolgáltatótól?
  • Elegend??-e a fojtási tényez?? a felharmonikus összetev??höz?

 

Mivel egy soros rezg??kör impedanciája annak rezonanciafrekvenciájánál megközelít??leg nulla, ennek a frekvenciának a közelében lév?? valamennyi jel a hálózatból a kondenzátorra jut. Ez természetesen a kondenzátorok nagyobb megterhelését jelenti.

Ha a körvezérl?? jel frekvenciája a rezonanciafrekvencia közelében van, annyira lecsökken, hogy a csatlakoztatott vev??készülékeket már nem lehet megszólítani.

Fojtótekercs és kondenzátor soros kapcsolásakor a fojtó megemeli a kondenzátor feszültségét.

A feszültségnövekedés annál nagyobb, minél nagyobb a fojtási tényez??. Emiatt a meglév?? nem fojtott berendezéseknél utólagosan csak a kondenzátorok cseréjével lehet fojtást alkalmazni. Fojtott berendezések méretezésénél a kondenzátorok feszültségszintjének kiválasztásakor ezt minden esetben figyelembe kell venni!

 

Gyors kapcsolású Tirisztoros berendezések

Az eddig tárgyalt kialakítási lehet??ségek (mind a standard, mint a fojtott) közös jellemz??je, hogy a fokozatok kapcsolását elektromechanikus eszközök (mágnes kapcsolók) végzik. Az ipar egyes területein alkalmaznak olyan gépeket, eszközöket, melyek hirtelen, impulzus jelleg??, gyors dinamikával rendelkez??, nagy áramlökésekkel járó terhelést jelentenek a hálózat számára. Ilyenek például az ívhegeszt?? gépek, ívkemencék, plazmavágók, nagy sebesség?? excenter prések.

A Fázisjavító Berendezések m??ködetésének egyik alap szabálya, hogy a hálózatról leválasztott kondenzátort csak az el??re definiált kisütési id?? (30-60s, típustól függ??en) letelte után szabad újra a hálózathoz kapcsolni. Ennek az az oka, hogy a kondenzátorban lév?? feszültség a visszakapcsoláskor hozzáadódhat a hálózat feszültségéhez, ami a kondenzátor és a hálózathoz kapcsolt többi fogyasztó meghibásodását is okozhatja. A példában említett berendezések, tulajdonságaikból adódóan a kisütési id??n belül többször is képesek a hálózat terhelését széls??ségesen megnövelni-csökkenteni. A hagyományos kapcsolóeszközök, és a kisütési id?? következetes betartása együttesen azt eredményezi, hogy a Fázisjavító Berendezés tehetetlenül reagál ezekre a változásokra, nem képes követni azt, a kompenzálás hatástalan.

Megoldást egy korszer??, gyors kapcsoló eszköz használata jelenti, amely képes ezeket a terhelésváltozásokat követni. A Tirisztor Kapcsolóval felépített berendezéseknél nincs definiálva a kisütési id??, mert a kapcsolóban lév?? intelligens szabályzó kör a kondenzátor feszültségét mindig hozzáigazítja hálózat feszültségéhez, a kondenzátort mindig a megfelel?? id??pillanatban kapcsolja vissza. Ez azt jelenti, hogy akár egy periódus id?? alatt is, ha szükséges. Ez a kapcsoló eszköz a standard és a fojtott berendezéseknél is egyaránt alkalmazható.

 

Oldalunk ún. sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Az oldal használatával Ön beeegyezik ebbe, Adatkezelési Irányelveinknek megfelelően. Itt talál további információkat a sütikről, és azok törléséről: Adatvédelmi Irányelvek.

Elfogadom a sütiket ezen az oldalon.
EU Cookie Directive plugin by www.channeldigital.co.uk